|
Igehirdetés, Hajmáskér, 2009.06.28. Imádkozzunk! Mennyei Édes Atyánk, köszönjük Néked, hogy itt lehetünk a Te szent hajlékodban, s készülhetünk Igédnek hallására. Urunk és Istenünk, tekints le ránk, s add nekünk a Te Szent Lelkedet, hogy tegyen bizonyosságot arról, hogy a Te Igéd igazság, segítsen minket elfogadni azt, hogy tanuljunk belőle, s legyünk jobb, hűségesebb követői a Te szeretett Fiadnak, a mi Urunk Krisztusnak. Ámen. Így szól hozzánk Istennek Igéje az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv 9. részéből, a 18-25.-ig terjedő versekből: És egyszerre, mintha pikkelyek estek volna le a szeméről, újra látott azután felkelt, és megkeresztelkedett, majd miután evett, erőre kapott. Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal, és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban Jézusról, hogy ő az Isten Fia. Mindenki csodálkozott, aki hallotta, és így szóltak: "Hát nem ő az, aki üldözte Jeruzsálemben azokat, akik segítségül hívják ezt a nevet, és aki ide is azért jött, hogy megkötözve a főpapok elé vigye őket?" De Saul egyre jobban felbátorodott, és zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus. Amikor pedig már jó néhány nap eltelt, a zsidók elhatározták, hogy végeznek vele. Saulnak azonban tudomására jutott a merénylet terve. Még a kapukat is éjjel-nappal őrizték, hogy megölhessék de a tanítványok elvitték, és éjjel a városfalon lebocsátották egy kosárban. (ApCsel 9,18-25) Kedves Testvéreim! A pálfordulás mindannyiunk számára ismert kifejezés. Mindannyian használjuk, mindannyian tudjuk, hogy akkor kell ezt mondani, amikor valakinek az élete homlokegyenest megváltozik, amikor valakinek a gondolkodása 180 fokos fordulatot vesz, s amikor azt tapasztaljuk, hogy egy ember, akit megismertünk valamilyennek, hirtelen egész másként kezd beszélni. Ismerjük, hiszen nyugodtan mondhatjuk, hogy a pálfordulás korát éljük. Az elmúlt esztendőkben, van aki azt mondja, 20, van aki, 40-nek, van aki csak 5-nek hiszi, nagyon gyakran találkoztunk olyan emberekkel, akik egyik pillanatról a másikra váltogatták a véleményüket, s ezért, valljuk meg őszintén, a keresztyén emberek is kételkedve néznek arra, aki ma ezt mondja, holnap pedig valami egészen mást, aki ma ehhez, holnap pedig valami egészen más dologhoz ragaszkodik, és nem tartjuk véletlennek egy kicsit sem azt, hogy azok a damaszkuszi zsidók, akik találkoztak Saullal, aki immár Paul lett, hisz megkeresztelkedett, és aki előtte szinte kétségbeesett igyekezettel próbálta pusztítani az Isten ügyét, az most ugyanilyen lelkesen, ugyanilyen felbátorodva, ugyanilyen harcosan kiáll a Krisztus mellett, ez az emberekben kérdéseket, és ez az emberekben kétségeket ébreszt. Vajon mennyire őszinte az, amit mond? Vajon mennyire hihetünk a szavának? |
Kezdőlap 
