1 szazalek
2017. August 17.

Á l d á s ! B é k e s s é g !

Isten hozott a Sólyi Virtuális Református Egyházközség honlapján

istentisztelet
  readKezdőlap
 

A mi reménységünk bizonyos felőletek, mert tudjuk, hogy amiképpen részestársak vagytok a szenvedésekben, ugyanúgy a vigasztalásban is. (2Kor1 7)

Kezdőlap
Hírek
Programajánló
- - - - - - -
Írott prédikációk
Hallgatható prédikációk
- - - - - - -
Hitvallásunk
Gyülekezetünkről
Templomról és Sólyról
Biblia magyarázatok
Bibliai térképek
Eredményeink
- - - - - - -
Magyar Értékeink
Verstár
Értékmérő
Segitség
Irott predikációk --

 

 

 

 

"Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!" PDF Nyomtatás E-mail
2006. December 19.

Tudjuk-e, hogy a 895-ös III.  Honfoglalás idején, mintegy 500 000 magyar érkezik a Kárpát-medencébe,  és ha összehasonlítjuk ezt aszámot a mai népességi adatokkal (16 000  000), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év alatt a harmincszorosára  növekedtünk a magyarságságlélekszámát illetően? A mai  Franciaország  területén például a IX.században 7 000 000 ember élt és ma mindössze  58 000 000 embertlehet találni Frank honban. Ez alig 8,5 szeres növekedést jelent.

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és  amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész,  mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk  magunkkal? Tudjuk-e,  hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind amai napig használjuk? Shakespeare drámáit,  a művelt angol már csakszótár segítségével képes elolvasni,  mivel annyit változott nyelvük az elmúl 440 év során. A miénk,  megtartotta nyelvtanát  és szókincsét.Nem volt hajlandó belesimulni,  beleolvadni a nagy nyelvi  forgatagba!

Tudjuk-e, hogy a Magyar  Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000. magyar népdalt, amelyből  100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban  összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.

Tudjuk-e, hogy a  magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a  tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani  szinten sem. Nincs szavuk rá.

Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a  magyarok bejövetele előtt a hús megfőzésének módját? Nem ismerték a  villát és a kanalat. Kézzel és késsel  ették a sütött húst.  Behoztuk a  sajátos fűszerezési technikánkat, a  darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.

Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma  Európában az emberek, mert mi  behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót  (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa saruban, csizmában,  bocskorban járt addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még  az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére.  Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót  népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya  alá.

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és  állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai térségből?  Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a  parlament  által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos  állatfajaink nagy részét? A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk  fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét,  és a galambjainkat. Ez egyben azt is  jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból kivinni. Tehát  meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték előttünk.

Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt,  mi 3000 éve? Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a  Kárpát- medencében van.

Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a  miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király  intelmei Imre herceghez. Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint  művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?

Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is  mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az  EU-ba!

És akkor még egy szó sem esett a  magyarok ősi hitéről. Ezek persze  csak kiragadott példák, a teljesség  igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le. Jó lenne, ha legalább addig  eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! S akkor talán  nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi,  gazdasági és kulturális  csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. S hogy nehogy azt  higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem ezeket a  szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul:

Napoleon megkérdezte  Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a  magyarokkal.

Talleyrand  válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel  velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét. (Kitalálták a finn-ugor eredetet és hogy nyereg alatt puhítottuk a húst.)

És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert  beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az  osztrákok megölik, kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év  múlva, megremegett Föld. Most kereken 200 évvel később ugyanaz a  helyzet. És 43 évvel később vajon újra lesz-e földindulás?

  "Jó  magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!"
  (Széchenyi  István)

 
< Előző   Következő >