Júdás nem árulta el Jézus Krisztust, hanem csak a parancsát teljesítette engedelmesen leghűségesebb tanítványaként egy 1700 évvel ezelőtt írt apokrif evangélium szerint, amelyet a National Geographic washingtoni székhelyén mutattak be helyi idő szerint csütörtökön a nagyközönségnek Az időszámításunk után a III. vagy a IV. században kopt nyelven, papíruszra írt szöveg a Júdás evangéliuma címet viseli. A szöveg szerint Jézus maga kérte Júdást, hogy Isten világmegváltó akaratának megfelelően szolgáltassa ki őt a rómaiaknak. Júdás evangéliumában ezzel a biblia legelvetemültebb alakja új megvilágításba kerül.
A 26 oldalas, bőrkötéses szöveget az 1970-es években találták az egyiptomi El-Minyában egy barlangban. A nyolcvanas években gazdája kétszer is megpróbálta eladni, de a kért összegért nem kelt el, ezért 16 évig egy New York-i széfben őrizték és állaga romlásnak indult. 2000-ben került a svájci Maecenas-alapítványhoz. A National Geographic Society az elmúlt öt évben támogatta a papirusz restaurálását és lefordítását. Eddig minden tudományos vizsgálat igazolta, hogy a kézirat időszámításunk szerint 220 és 340 között keletkezett. Az újtestamentum szerint az álnok Júdás 30 ezüstpénzért csókjával elárulta Jézust a Getsemáne-kertben a rómaiaknak. A Júdás evangéliumban az árulás már dicsőséges tett: Júdás az egyetlen, aki megértette Jézus tanításának az üzenetét. Jézus beavatja őt titkaiba és azzal bízza meg, hogy tegyen neki egy utolsó szolgálatot. A tudósok szövegértelmezése szerint Júdás tettével ugyan a halálba küldte, de valójában egy utolsó szívességet tett vele mesterének. Jézus néhány nappal előtte azt mondta neki: Mindegyiküket (a többi apostolt) felülmúlod, mivel feláldozod az embert, akiben testet öltök. A szavak bibliakutatók szerint arra utalnak, hogy Jézus Júdást választotta ki, hogy segítsen megszabadulni földi hüvelyétől. A szakértők szerint a lelet nem szenzáció, alapvető újdonsággal nem szolgál Júdásról vagy Jézus kereszthaláláról, bár vallástörténeti szempontból érdekes. Ha valóban a III-IV. században keletkezett, akkor feltehetően az eredetileg egy évszázaddal korábban görögül írt Júdás evangélium kopt fordítása. A lyoni Szent Irenaeus püspök említi 180 körül elmarasztalóan a Júdás evangéliumot és az abban az időben keringő más evangéliumokkal együtt elutasítva kinyilvánítja, hogy csak Márk, Máté, Lukács és János evangéliuma fogadható el. A Júdás evangéliumát a megváltást a titkos tudás megismerésétől remélő gnosztikusok mozgalmának egyik, Káinban, az ótestamentum első gyilkosában is hőst látó szektája írta több évtizeddel az újszövetségben a legújabbnak számító János evangéliumának a keletkezése után. Jézus azt mondta Júdásnak az apokrif szöveg szerint, hogy nemzedékek fogják átkozni, és a végén uralkodni fog fölöttük. A mondat első fele beigazolódott. Az utóbbi évszázadban az irodalom mindazonáltal megértőbben viszonyul hozzá, néhány műben pedig pozitív hősként szerepel, akárcsak az 1700 éve papiruszra írt evangéliumában. A teljes rehabilitálást azonban ez utóbbi sem fogja meghozni Júdás Iskariótnak. A National Geographic vasárnap két órás tévéműsort sugároz 160 országban 27 nyelven Júdás evangéliumáról. Forrás: Híradó |
Kezdőlap 
