Az első találkozó….
Nem sokan, de talán elegen voltunk így elsőre…
Néha
a kevesebb több; 13-an voltunk és így láthattuk egymás emberi arcát.
Nem gyülekezet, csak maroknyi közösség. Nem egyház, csupán néhány
hitvalló.
Miért volt mégis fontos ez a nap? Mert valami elkezdődött, kézzelfoghatóvá vált a gyülekezet.
Most már biztos, hogy érdemes volt. Most már biztos, hogy folytatni kell!
A tél folyamán még biztos találkozunk. ( Bikádi László)
A Sólyi Virtuális Református Gyülekezet tagjai
szeptember 24.-én, szombat délután megtartották elsõ nem virtuális
találkozójukat.
Az Ország különbözõ
pontjairól érkeztünk a találkozóra, sõt a honlap webmestere
Németországból autózott ide, azonban minden tekintetben megérte az
utazás, hisz Sóly és a szomszédos falvak panorámája, nyugalma
mindannyiunkkal felejtette a városok rohanó ritmusát és zaját, ráadásul
az idõjárás is nekünk kedvezett. A sólyi dombtetõn magasodó kard
szomszédságában telepedtünk le és raktunk tüzet.
Bikádi
László többek közt az elõzõ napi hármas esküvõrõl mesélt, melyet a
Sólyi Református Templomban egy idõben tartottak, ahol is 2 fiatal pár
fogadott egymásnak örök hûséget és egy már 18 éve esküdött pár
erõsítette meg újra fogadalmát.
Ezután szó volt a környék történelmi jelentõségérõl és a Gyülekezet céljairól.
Majd
mindannyian lesétáltunk a sólyi templomhoz. Az évezredes falak közt
arról beszélgettünk, mit jelent ez a templom nekünk keresztyén
magyaroknak, és mit tudnánk tenni annak érdekében, hogy falai legalább
még egyszer ennyit megérjenek.
Sajnos a templom siralmas állapotban van, az összképen mindössze az elõzõ napi esküvõi díszítés javított valamelyest.
A későbbiekben beszélgettünk a honlapunk fejlesztésérõl amely hamarosan megújult formában folytatja mûködését.
Pár sorban összefoglalva ennyi fért a délutánba. Az elsõ találkozó rövid volt ugyan, de annál tartalmasabb.
Terveink szerint negyedéven belül újra találkozunk és reményeink szerint többen leszünk és több idõt tölthetünk együtt.
Sóly, 2005 szeptember 25.
|
Kezdőlap 
