Csak néhány napra vagyunk attól, hogy a régészek hivatalosan is megerősítsék azt az elgondolást, hogy a jelenlegi sólyi református templom helyén állhatott az a fogadalmi kápolna, amit István emeltetett névadó védőszentjének a Koppány elleni győztes csata után.
Bikádi László sólyi lelkész szerint semmi történelmi bizonyíték nem támasztja alá, hogy a Csatár-hegyen volt az összecsapás, sokkal valószínűbb, hogy a jelenleg körülbelül 400 fős település mellett zajlott a csata. Annak az 1009-es királyi adománylevélnek az 1257-es évi átirata is ezt erősíti meg, amelyet ma a Veszprém Megyei Levéltárban őriznek.
 I. István adománylevele, mellyel négy mai megye
területén adományozott várakat és falvakat Veszprém püspökének
1995 óta, mióta a településen szolgálok, azon vagyok, hogy történjen valami ennek ügyében - mondja a lelkész - Eddig is tudtuk, a templom a 12. században épült, ezt a leletek is igazolják, ugyanakkor a szentély vizsgálata során feltárt korábbi beásások arra utalnak, hogy állt egy megelőző épület is a mai templom helyén. A jelenlegi feltárások bizonyítják, hogy a 10. században épült fatemplomot gyakorlatilag körbeépítették, így nyugodtan kijelenthető, hogy jogutódja a jelenlegi épület a korábbinak. Valószínűleg - akkori szokás szerint - az egyházi élet sem szünetelt az átalakítás alatt.
2008. október 13-án Rácz Miklós régész vezetésével indult az ásatás a templom belsejében az előzmények felkutatására. A munkára a fedezetet a gyülekezet a Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlésének pályázatán nyerte el - tudtuk meg. December ötödikére várható a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szakembereinek összefoglaló jelentése, mely várhatóan alátámasztja, hogy a lelet annak a fatemplomnak lehet az alapja, amelyet feltehetően a 997-es győztes csata után fogadalmi kápolnaként emeltetett István herceg saját védőszentje, István vértanúnak szenteltetve. Bizonyítható az is, hogy a kápolnát akkoriban egy kis szigetre építették, ami azt a történelmi feltevést támasztja alá, hogy a harc idején még gyermek Istvánt egy mocsaras területen rejtethették el a csata idejére.
Emellett kérdések százait vetik fel azok a feltárás során előkerült 16-17. századi sírok, melyek szinte száz százalékban gyermekeket rejtenek magukban.
A jövő évi megyei millenniumi ünnepségekkel párhuzamosan a sólyi gyülekezet is ünnepel. Az 1000. évet olyan cselekedetekkel szeretnénk ünnepelni, melyek nem csupán segítséget jelentenek a műemléktemplom megmentéséhez, de összekötik nemzetünk aktív tagjait - írja az interneten a lelkész - Keresünk 1000 templomot, ahol a lelkész és a gyülekezet vállalja, hogy a 2009-es év húsvét hétfőjén a következő imával fohászkodik templomunk megmaradásáért:
"Urunk és Istenünk! Mindenség teremtő megtartó Ura. A te akaratodból él nemzetünk e földön, Te tartottad meg őseinket és Tőled várjuk a jelenben is a megtartatást. A Te Fiad a Krisztus áldozata adott reményt e világnak és mi magunk is Neki köszönhetjük hitünket és életünket. A Te atyai kegyelmed adta nekünk István királyt, aki életét és országát a Krisztus megingathatatlan kősziklájára építette fel."
 "Egy éves fiam, Csongor kezébe adtam a [feltárás során előkerült] nyílhegyet,
és magam előtt láttam múltunkat, jelenünket és jövőnket"
Szeretnénk a régészeti munkák és helyreállítás után azt a kazettás mennyezetet is a faluba visszahozni, amelynek darabjai jelenleg az Iparművészeti Múzeumban találhatóak - mondja Bikádi László - Ez a templom a leghitelesebb történelmi emlékhely, ahol a keresztény magyar állam születésére emlékezhetünk. Reméljük, hogy a 2009-es év, mely ezer éves évfordulója lesz a királyi akaratnak, elhozza majd a nemzet és a közélet megbecsülését is ennek az emlékhelynek, és a történelmi emlékeket híven őrző maréknyi református gyülekezetnek is.
Forrás: http://www.vehir.hu/helyi_hirek/2008-11-26/bizonyitek+istvan+fogadalmi+kapolnajara.html |
Kezdőlap 
