Isten hozott a Sólyi Virtuális Református Egyházközség honlapján

A ma közigazgatásilag Ungvárhoz tartozó Gerényben található az épitészeti szempontból egyik legkülönlegesebb Árpád-kori templomunk, amely a XIV-XV. századi gótikus freskófestészetnek is nagy témagazdagságú, kiemelkedő művészi színvonalú emlékét őrzi.

A falubeli többszöri kérdezősködés után rátalálva a megfelelő csapásra, kis domb tetején, idilli környezetben, viszonylag tágas füves térség közepén, hatalmas fák között pillantjuk meg a templomot, amelynek legkülönlegesebb - és egyben legrégibb - része a szentély. A jól látható módon köralakú eredeti épületet a nyugati oldalának részleges elbontásával a XV. században téglalap alapú hajóval bővítették. A szinte teljesen díszítetlen XI. századi körtemplomon néhány románkori résablak is utal az Árpád-kori eredetre. Ritkaságszámba menő megoldás a tetőszerkezetbe épített hatszögletű magasítás, a kupoladobm amely aztán csinos sisakban folytatódik. Nagyrészt az e kupoladobon található ablakok gondoskodnak a megfelelő benti fényről. Az igazi különlegesség azonban csak belülről válik láthatóvá: a kívülről köralakú épület belül hatkaréjosm vagyis szabályos hatszög mentén hat kb. 1,5 méter mély, félköríves fülkéje van. Ezzel a megoldással Európában máshol nem találkozunk, Magyarországon viszont még két ikertestvére van: az egyik a közeli, de a trianoni határvonalon belül maradt Karcsán, a másik a Szeged környéki Kiszomboron.

A körtemplomok igen speciális ágát jelentik a romanikának, anelyeknek a magyarországi koraközépkori építészetben betöltött kulcsszerepét annak ellenére is csak nehezen ismerik el, hogy a számok elég megdöbbentőek: a jelenlegi ismeretek szerint legalább 80 ilyen templom állt a magyar fennhatóság alatt álló területeken, belőlük több tucat még ma is megtekinthető, miközben Nyugat-Európában csak elvétve találni ilyen példát, de számuk Közép-Európa más népeinek (cseh, morva, lengyel) építészetében is lényegesen kisebb. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva sok szakember mégis az e forrásokat felhasználó "másolást" képzeli el eredetként, amit már pusztá a mennyiségi adatok is megkérdőjeleznek. Sokkal hihetőbb az, hogy a keletről ideérkező magyarok hozták magukkal emlékanyagukban e formát.A kulcsot ehhez a hatkaréjos változat jelenti, amely elég speciális változat, Európában az említetteken kívül példa nélküli, viszont a Kaukázus vidékén meglehetősen gyakori. Ennek egyik nagyszerű állapotban megmaradt példája Aniban, az ősi örmény fővárosban álló hatkaréjos Világosító Szt. Gergely-templom, amely mintha ikertestvére lenne a magyarországiaknak.

Márpedig a vándorló magyarok nagyonis járhattak arrafelé... Így aztán nem csoda, ha a stabilizálódó keresztény Magyarországon a XI. század folyamán e forma már csak a hagyomány okán is népszerű az egyszerű falusi plébániatemplomok építésekor. Amihez persze hozzátartozik, hogy a centrális kialakítás megfelel az e tájon akkor még jelentős befolyással bíró bizánci kereszténység építészeti szokásainak. Aztán az egyházszakadás után az egyeduralkodóvá váló, a hosszházas kialakítást kedvelő latin kereszténység lassacskán persze kiszorítja.

Forrás: Horváth Zoltán György - Kovács Sándor: Kárpátalja kincsei,
Horváth Zoltán György honlapja,
karpatinfo.org.ua 

Komolló falu Háromszéken, egészen pontosan Alsóháromszéken, Sepsiszék és Orbaiszék határán, a Feketeügy folyó jobb partján fekszik, Sepsiszentgyörgytõl mintegy 10 km távolságra délkeletre. A Feketeügy azért Feketeügy, mert felsõ folyása mentén, Gyimesfalván az árterületén egy tõzegláp van, amikor kiönt, akkor koromfekete vizet hoz magával. A történelem századai során alkotott már egy községet a szomszédos Réttyel és Szentivánlaborfalvával, és volt idõ, amikor önálló községként szerepelt. A legutóbbi területrendezés (az 1968-as, a magyarságnak oly sok gondot okozó megyésítés) alkalmával Rétyhez csatolták, illetve beolvasztották, megvonva önálló település státuszát, eltüntették a térképrõl.

Az emberek lelkébõl azonban nem lehet a múltat egyetlen tollvonással, térképek önkényes átrajzolásával eltüntetni. Komolló megmaradt, és tovább élt népében, egyházában, iskolájában. Jelenének hite, székely népének szorgalma adja meg a reménységet számunkra, hogy még hosszú idõn keresztül élni is fog.

Boldogkő vár tündérei

Sok-sok száz esztendeje, bizony már több mint hétszáz éve, nagy csapás érte szép hazánkat.
Az ázsiai pusztaságok nomád lovasai, a tatárok betörtek az országba... Útjukban mindent felégettek, elpusztítottak. IV. Béla király csak nehezen tudott ellenük sereget gyűjteni.
Végül mégiscsak sikerült, s a szőke Sajó partján, az emlékezetes Muhi pusztán megütközött velük. Tudjuk, szörnyű vereséget szenvedett, maga a király is csak üggyel-bajjal tudott megmenekülni. Mielőtt azonban a Sajó völgye, majd a Bükk felé vette volna útját, a csatatér helyétől nem messze, a Hernád parti Aszaló községbe menekült.

E helység akkor királyi birtok volt. Itt lakott a király kedves aszalómestere, Bodó. A király és kísérete a falut üresen találta, csupán egy öreg koldus lézengett az egyik kapu alatt.
Ő vezette a menekülőket a szőlődombon lévő aszalókunyhóba. Ott az aszalómester - aki személyesen ismerte a királyt, hiszen többször vitt neki Budára aszalt gyümölcsöt - nagy tisztelettel, de mély szomorúsággal fogadta a tépett ruhában menekülő uralkodót.

* Csatát vesztettem, Bodó - kezdte a király. - Lehet, hogy holnap már ideérnek a tatárok, és életem veszik.
* No, abból nem esznek! - kiáltotta elszántan Bodó. - Ne félj, felséges uram, úgy elrejtelek, hogy maga Batu kán sem talál meg.
* Úgy legyen! - helyeselt a király meghatottan. - Jóságodért hálám nem marad el.

Aztán Bodó a királyt és kíséretét jobbágyruhába öltöztette, majd a kunyhó alatt elnyúló, hosszú pinceüregbe rejtette. Nem telt bele két nap sem, máris ott volt egy tatár csapat. Hangoskodott, követelődzött, s fennen kiáltozta a vezérük:

* Erre jött a magyar király, neked tudnod kell róla!

Bodó süket öregembernek tetette magát, s csak vállát vonogatta.

A Kazárról kivezetô földút bal oldalán egy érdekes földtani szelvény is látható.
A sokak érdelôdését kiváltó földtani szelvény az ottnangi emelet, felsô részének a kárpáti emelet bázisképzôdményeinek tanulmányozására alkalmas.
A rétegekben szívkagyló, a felette lévô finomszemcsés homokkôben kecskeköröm-maradványokra bukkantak.
Mindkét védett terület Mátraszele irányából is megközelíthetô, de onnan már meredekebb az út.

Forrás: http://www.nograd.net/termeszet/term_ertek/kazar.html 

(Bellus)