|
2006. June 10. |
 A múlt század végén feljegyzett helyi néphagyomány a vár eredetét a következőképpen magyarázza: Az egyik Garay uraságnak bakonyi kondájában élt egy Csesznek nevű szelídített disznó. A Cseszneki várhegy barlangjában élő óriáskígyó annyi más sertés elragadása után ezt is zsákmányul ejtette. A szelídített disznót kereső kanász hosszas kutatás után ráakadt a kígyóra és megölte. A kígyó barlangja fölötti sziklára Garay várat építtetett, s kedvenc disznaja emlékére Cseszneknek nevezte el. Erre az óriáskígyóra emlékeztet a hagyomány szerint a Garayak címerében tekerőző kígyó. A hagyomány szerint a várat a XVI. század 30-as éveiben birtokló Török Bálint telepíttette a híres cseszneki gyümölcsösöket, s tőle kapta a nevét az Aranyos-patakon levő Török fürdő is.
 Csesznek neve valójában szláv eredetű személynévből keletkezett, magyar névadással. Mi lehet a kapcsolat a vár neve, az itt élő lakosság és az alapítók között? Ma már megfelelő adatok híján legfeljebb találgatni lehet. A vadban gazdag hatalmas Bakony erdőt magába foglaló királyi erdőispánság területéből egyre több került a XIII. században a magánbirtokosok kezére. 1263 előtt Csesznek vidéke a Bána nembeli királyi kardhordozó birtoka. Jakab leszármazottai a várról később magukat Csesznekinek nevezték. Az 1260-as évek táján épült vár egy-két toronyból és az övező falakból állhatott. Ezek maradványait a ma is álló Felsővár délnyugati része alatt találta meg az 1967-69 között végzett régészeti feltárás.
Forrás, további képek, információk:
http://www.csesznek.hu
http://mars.elte.hu/varak/csesznek/csesznek.htm?rom=170 (Bellus) |
Kezdőlap 
