 A Balaton-felvidék legnyugatibb tájegysége, a Keszthelyi-hegység, a Déli-Bakony és a medence peremét alkotó vulkanikus tanúhegyek által körülvéve. Geológiai és történelmi emlékek gazdag tára. Vulkáni tanúhegyek a Véndek, Haláp, Hegyesd, Hajagos, Csobánc, Gulács, Tóti-hegy, Badacsony, Szigliget bércei és a Szent György-hegy természeti és műemléki látnivalók sokaságát kínálják az ide látogatóknak. A Szent György-hegy bazaltorgonái és a Badacsony sziklatornyai kuriózumok. Csobánc, Hegyesd és Szigliget hegycsúcsain középkori várak romjai őrzik a múlt emlékét. A hegyoldalakban és a mezőkön középkori templomok és kolostorok maradványai tanúskodnak az egykori mindennapi életről. A szőlő és a bor termelése évszázadok óta meghatározza e vidék gazdasági arculatát. A római kortól a középkoron át máig így van ez, miáltal a Tapolcai-medence méltán tartozik történelmi borvidékeink közé. Csobánc várának romjai  A várat 1255-től kezdték építeni. Tulajdonosa több, mint 400 éven keresztül a rátóti Gyulaffy család volt. A törökök a XVI. században többször is sikertelenül ostromolták. 1669-től a vár az Esterházyak tulajdonába került. 1707 februárjában kuruc védői nagy erejű osztrák-dán ostromot vertek vissza.
Hegyesd vára A XVI. században épült királyi várként. Leghíresebb tulajdonosai Újlaki Miklós és Sárkány Ambrus országbíró voltak. A törökök 1561-ben csellel elfoglalták, ám a következő évben az egyesült dunántúli magyar végvári haderő ostrommal visszafoglalta és lerombolta.
Szigliget vára  A vár területére érve elsőként az alsó vár tágas udvarára érkezik a látogató. A felső várban a XVI. század első felében Martonfalvy Imre deák által építtetett félköríves ágyúbástya mentén érünk fel. Az egykori felső kaputorony előtt farkasverem mélyed a sziklatájba, melyen keresztül egykor felvonóhídon át lehetett bejutni a felső várba. Itt lakópalota, lovagterem, kápolna és tornyok álltak, amelyeknek tekintélyes romjai ma is lenyűgöző látványt nyújtanak. A délkeleti toronyromtól pompás balatoni panorámában lehet részünk. A vár legkorábbi részei a XIII. században épültek. A leghíresebb tulajdonosai: IV. Béla király, az Újlaki család, Török Bálint és Magyar Bálint voltak. A XVI-XVII. században a törökök többször is ostromolták, de elfoglalni sohasem tudták. 1690 körül a várat villámcsapás érte, amitől felrobbant a puskaporraktár. A nagy tűzvészben az egész erősség leégett.
|
Kezdőlap 
