|
 Vannak egészen jelentéktelennek tűnő, a világ végén fekvő helyek, amik valahogy mégis a szívünkhöz nőnek. Nincs benne semmi különleges, nem hirdetik őket sehol. Talán a nekünk kedves emberek kötnek oda minket, vagy a sok-sok emlék, ami néha csak egy-egy különleges fűszál, semmi több. Vagy talán Isten lopózik oda mögénk, és súgja a fülünkbe, hogy „Állj meg egy pillanatra, ezt a helyet neked csináltam!”. Körösnagyharsány Cilla kedvenc helye. Álljon hát itt róla egy rövid ismertető. Körösnagyharsány község Békés megye észak-keleti sarkában, a román határ mellett helyezkedik el. A Sebes-Körös áradásaitól védett dombos vidék az ősidők óta lakott volt, s honfoglaló őseink is hamar megtelepedtek itt. Az 1200-as években már kápolnával rendelkező helyként említették a Váradi Regestrumban.
 A település Bocskai István idejében hajdúvárosi ranggal rendelkezett, mert a nemzeti és vallási szabadságharcban Bocskai István hajdúihoz csatlakoztak. Körösnagyharsány nevét a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs egyikétõl, a „Wosciani”-nak nevezett törzstõl eredeztetik. A Wosciani törzs neve hangtani változások során Varsány és Harsány alakban maradt fenn.
A település két nagy pusztulástól szenvedett: 1241-42-ben a tatárok, 1660-ban a törökök rombolták le a községet. Ezt követõen a jelenlegi faluhelyen, a Sebes-Körös bal partján alakult újjá a település, amelynek fejlõdését évszázadokon át a közeli ( 23 km ) Nagyvárad határozta meg. A legdöntőbb fordulatot a trianoni békekötés jelentette, hiszen a magyar-román határt a falu mellett húzták meg.  Körösnagyharsány valaha szebb napokat látott, de a trianoni döntés értelmében a világ végén fekvõ eldugott faluvá vált. Csökkenõ lakosság és egyre romló közlekedési feltételek jellemzik. Valaha forgalmas közút és egy vasúti vonal kötötte össze az innen 15 km-re lévõ Nagyváraddal.
A történelmi egység nagyon jól érzékelhető a vallásos hagyományokban: a megye déli részein meggyökeresedett katolikus vallással szemben itt a református egyház vált meghatározóvá, ami történészek szerint egyértelműen a hajdúk hatására terjedt A területen jellemző a magyar nemzetiségű és református vallású lakosok túlsúlya. 
A református templom tornyát rakták föl először 1788-ban, majd a régi fatemplomot körbeépítették, és mikor 1802-ben elkészült, a fatemplomot kihordták belőle. A körösnagyharsányi református templom 41 méter magas tornyában két harang lakik. A 4 mázsa 54 kilós harang Rincker Antal mester öntödéjében készült Budapesten 1924-ben.
 Körösnagyharsány címere egy téglalap alakú, alsó részén ívelt csúcsban végzõdõ címerpajzson helyezkedik el. A pajzs jobb oldalán egy várszerû csonka torony, és ennek elõtte a bal oldalon egy kardot tartó oroszlán áll. A pajzs alapszíne világoskék, a torony elõtti mezõ zöld, a torony és az oroszlán sárgásbarna színezetû. A címer azt fejezi ki, hogy tatárjárást követõen a régi eredeti településhez nagyon közel megépített, és ma is álló körösszegi csonka torony védelmérõl elsõsorban a harsányiak gondoskodtak, veszély esetén pedig az jelentett számukra biztos menedéket Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán, Zsadány községek határában, 7991 hektáron terül el a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik legváltozatosabb és legértékesebb területi egysége a Kis-Sárrét. Fennmaradt ősi mocsárfoltok és a vadvizek helyén létesült halastórendszer őrzik a régi táj jellegzetes növény- és állatvilágát. A terület legféltettebb élőhelyei - 2791 hektár - felkerültek a nemzetközi jelentőségű vizes területek listájára és 1424 ha fokozott védelem alatt áll.  
|
Kezdőlap 
