|
2006. május 15. |
|
A magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett
kultúrkincse. Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra
nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra), vagy ritkán kőbe
vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a
jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna. Szintén
emiatt használták az ún. csoportjeleket és a rövidítéseket. (Lásd. az "Írás
szabályai" részben.) Az írás irányultsága (jobbról-balra) pedig abból fakad,
hogy könnyebb volt a botot bal kézzel tartani, és jobb kézzel balra haladva
írni.
|
|
Tovább...
|
|