“István király kardja” a sólyi dombtetön"

Miképp lehetne méltó emlékmuvet állítani Koppány és István csatájának a színhelyén?
Erre a kérdésre egy 13 m-re a földbol kiálló 1 db 140 éves tölgyfából készült kard formájában adta meg a választ a Sólyi Milleneumi Emlékbizottság.
Az emlékmu anyagának és formájának kiválasztásakor elsodleges szempont volt, a tájba szervesen illeszkedo mégis figyelem felkelto forma és anyag megtalálása.
Az anyagválasztásnál a tölgyfára esett a választás mivel a fa anyaga könnyu megmunkálhatósága és jól konzerválhatósága biztosította a legegyszerubb, leggyorsabb, legolcsóbb kivitelezhetoséget. A HM VERGA biztosított az 1000 éves Sólyi Templomért Alapítvány részére egy 15,8 m –es tölgyfát tölgy fát melyet egy hónapi munkával kifaragva, elkészült I. István király prágai Szent Vid Székesegyházban orzött kardjának méretarányos másolata
A földbe szúrt kard Attila “király” legendája / Isten kardja / óta összekapcsolódik az “Istentol kapott hatalom” gondolatával. Erre gondoltak a készíttetok mikor a sólyi dombteton egy két hektáros területen felállították az emlékmuvet.
A kard 7°-kal tér el a derékszögtol, ami azt a hatást kelti, mintha valóban kelet felol maga az Isten vágta volna bele a sólyi hegyoldalba, mely a keletrol érkezo magyarságot mint magát az Isten kivont kardját jelképezi.
A hely kiválasztásánál fontos szerepet játszott a jól láthatóság és az az elvárás, hogy tere legyen a kardnak. Egy alig 80 cm átméroju 13m-es tárgy esetében nagyon oda kell figyelni környezetre is. Az emlékmu egy kopár dombtetore került mely több irányból is jól látható, csupán egy két bokor tarkítja az egyébként csupasz, gyéren füves tájat. A helyszín kiválasztásakor az is fontos szempont volt, hogy egy emlékmuvet nem csak távolról szemlélnek, hanem többnyire felkapaszkodnak lábához a turisták. Ezért esett a falu határában levo több domb közül a választás arra melyet két oldalról, mintegy körülölel a település.
A kard környékének rendbetételére az alapítvány terve a következo:
A domboldalban felépítenek egy kis árpád-kori falut, mely bemutatja a honfoglalók életét, mindennapjait s melyet nyári táborként honismereti, néprajzi, történelem oktatási célra kívánnak hasznosítani.
Miért szép?
Kérdezheti aki nem látta, de akit egyszer megragadott a lenyugvó Nap fényébe ölözött kard látványa az többé nem szabadulhat az emlékétol.
A hogy közeledünk az emlékmuhöz és lassan kirajzolódik elottünk a 150 éves tölgy szálkás felszíne, úgy érezhetjük magunk mint a történész, kutató, aki ahogy közelebb kerül a múlthoz egyre inkább meglátja az egyéneket, egyéniségeket a múltban.
Tán mi is megtaláljuk magunk a jelenben általa.