|
2005. December 01. |
|
Kormorán: Úton hazafelé
Álmodtam a színpadon
egy bohóc színre lép.
Nem táncol, nem énekel,
csak szomorúan néz.
A nézőtér már üres,
nincsen nevetés
Visz az út, visz az út
Magyarország felé. Álmodtam, hogy felettünk
beborul az ég.
Lesz nagy tűz nagy féktelen
ki tudja, hogy miért.
Lesznek hősök, árulók,
elhull sok vitéz.
Visz az út visz az út
Magyarország felé. Álmodtam már senkiben
nem laknak ördögök.
Álmodtam már nincsen rács,
nem lesznek börtönök.
Álmodtam, hogy újra
tiszta lesz az ég.
Visz az út, visz az út
Magyarország felé. Álmodtam, hogy végtelen
és szabad lesz a tér.
Nem lesz többé félelem,
nem kell útlevél.
Álmodtam, hogy a zászló
végleg a miénk.
Visz az út, visz az út
Magyarország felé. (H.Zsuzsanna)
|
Kezdőlap 
