|
Romhányi József: Gyíkrege |
|
|
|
|
2006. February 16. |
|
Romhányi József: Gyíkrege Szerette volna a gyík, ha kitudódna: ő a félelmetes bősz sárkány utóda. Hogy sor ne kerüljön kétkedő vitákra, dúlt-fúlt, pofikáját szörnyűre kitátva. Aztán bizonyságul mesékből idézett, hogy váltak ebéddé szüzek és vitézek, miként mondott misét, szagosat a püspök, hogy egyházmegyéje ne lehessen früstök. Röhögte a szájast szűz lúd, vitéz kácsa: - Itt az ebéd! Kapj be, te mafla pojáca! - Hátrált a regélő kínos zavarában, erre már a légy is felkuncogott bátran. Ám nyomban megtudta szegény saját kárán: Aki ennek bohóc, lehet annak sárkány... (la Mer)
|