|
Tóth Kurucz Mária: A háborús bűnös |
|
|
|
|
2006. May 16. |
|
Tóth Kurucz Mária: A háborús bűnös Csendesen áll a vádlottak padján. Arca sápadt, szeme alig rezdül, hajlott válla, mintha súlyt cipelne s a vádló hangja ércesen csendül: Ellened súlyosabb, nagyobb a vád: többet vétettél, mint valamennyi. Te csatlós, bérenc, nemzetek alja, te nem tudtad a fegyvert letenni? Te bolond módra szórtad a véred s három napig még Bécst is védted, mint hűséges, bátor szövetséges. Hát kell ennél, van nagyobb vétek? És hullt tovÁbb a fejedre A vád. Áruló, csatlós. Ez lett a neve. S nem látta senki, hogy az árulónak Védője sincsen s könnyes a szeme. Elitélték a háborús bűnöst. Újabb Trianon, hídfő a Dunán. S a Magyar-Krisztus újra arcul ütve új keresztet hordoz a nehéz Golgotán. (Oláh Imre J.)
|